Hogyan hat a lágylézer a gyulladásokra?

Akár egy rossz mozdulat, egy régi sportsérülés, vagy csak a képernyő előtti görnyedés, és máris ott van a duzzanat, a fájdalom, a pirosodás, a gyulladás jól ismert tünete.

De mi van, ha a megoldás nem az, hogy egy erős gyógyszerrel azonnal elnémítjuk a testünk ilyen vészjelzését?

A lágylézer-terápia (vagy fotobiomoduláció) egyik legtöbbet kutatott és tudományosan megalapozott hatása a gyulladáscsökkentés.

Nem elnyomja a szervezet természetes védekező reakcióit, mint sok gyógyszer teszi, hanem okosan szabályozza a szervezetben ilyenkor lejátszódó folyamatot.

A lágylézer fénye segít gyorsabban és hatékonyabban elérni mindazt a hatást, ami szükséges a gyulladás megszűnéséhez.

Hogyan hat? Három fronton támad:

1. Beleszól a „gyulladás-főnökök” munkájába

A sejtek szintjén csökkenti a gyulladást felpörgető anyagok termelődését. Gátolja például olyan anyagok termelődését, melyek a fájdalomért és a duzzanatért felelnek. Ilyenkor a sejtek az „Oké, vettük a jelzést, de nem kell túltolni a reakciót” állapotba kerülnek a fejetlen beavatkozás helyett.

2. Kiegyensúlyozza az „immun-csapatot”

A lágylézer zseniálisan csökkenti a gyulladást keltő hírvivők (például a citokinek) szintjét, miközben növeli a gyulladást gátló anyagok termelését. Ezzel segít helyreállítani a szervezet védekező rendszerének egyensúlyát.

3. Beindítja a „takarítóbrigádot”

A lézerfény értágulatot okoz, és javítja a nyirokkeringést is. Ez felgyorsítja a salakanyagok és a felesleges folyadék elszállítását az érintett területről.

Emiatt csökken a duzzanat (ödéma) és a pirosodás.

Az imént részletezett összetett hatásnak köszönhetően a lágylézer-terápia rendkívül hatékony az olyan kellemetlen esetekben, mint például az ízületi gyulladás (arthritis), ínhüvelygyulladás (tendinitis) vagy akár egy makacs orrmelléküreg-gyulladás.

________________________________________

Most pedig jöhetnek a kommentek!

Kíváncsian várjuk azokat a véleményeket, amikből kiderül, hogy mi a követőink véleménye a lézerfény fenti, gyulladást „szabályozó” hatásáról?