Tudta, hogy pár éven belül Magyarországon akár minden második ember allergiában szenvedhet?
Riasztó adat, ha azt nézzük, hogy jelenleg a lakosság negyedénél mutatható ki valamilyen túlérzékenységi tünet.
Ha a növekedés folytatódik, akkor 1-2 évtizeden belül elérheti a lakosság 50%-át. Kár lenne viszont azt állítani, hogy ez a mai modern világunk betegsége, hiszen már az ókorban is sokan szenvedtek az allergia tüneteitől, bár kétség kívül a levegőnk szennyezettsége hozzájárul az egyre növekvő számú allergiás megbetegedésekhez.
Valójában mik okozhatnak allergiás tüneteket?
Az allergének kis fehérjetermészetű anyagok, amelyek származása elég sokrétű lehet. Származhatnak növényből (pl: parlagfű, fekete üröm, nyírfa, mogyoró), állatok szőréből (pl: kutya, macska, nyúl, ló), rovarokból (pl: poratka ürüléke, méh-méreg, csótány), ételekből (pl: búza, eper, tej), gombákból és különböző gyógyszerek származékaiból.
Pollenszezon
Naponta körülbelül 10-15 köbméternyi levegőt lélegzünk be, amely során a szervezetünkbe jutnak a növények virágpor szemcséi, amelyek a pollenallergiáét felelősek. A tünetek sokrétűek lehetnek a tüsszögésen, orrfújáson a szemviszketésen át kimerültnek és fáradtnak is érezhetjük magunkat. Ezeket a rendkívül kellemetlen tüneteket kora tavasztól késő nyárig tapasztalhatjuk meg, amelyek ellen a legtöbb ember antihisztamin tablettákkal védekezik.
Na, de hogyan akadályozhatjuk meg, hogy gyermekünk makacs tüneteket okozó allergiában szenvedjen?
Az allergiás állapot kialakulásában első sorban a genetikai adottságok játszanak döntő szerepet, de nem szabad megfeledkeznünk a környezeti tényezőkről és a szervezet védekező képességéről sem. A túlzott higiénia miatt a gyermekeket nem éri elég inger, ezért szervezetük nagyobb eséllyel produkál heves immunreakciókat. Az úgynevezett higiéniahipotézis szerint tehát egyáltalán nem baj, ha a gyerekek időnként a földön csúszva- mászva játszanak, miközben óhatatlanul kapcsolatba kerülnek különböző baktériumokkal.
